Értelmetlen túlhevülés – FOMO – és a összeomlási ciklus kezdete… Lehetőségre figyelmeztetés [A erős dollárból a szuper erős dollár korába]

Donald Trump megválasztása óta eltelt néhány nap, de újra átnézve a korábban vizsgált dolgokat, számos gondolatot ébresztettek bennem.

​

A legfontosabb az, hogy úgy gondolom, a blogon „időeltolódásként” említett, hosszú távú piaci összeomlási ciklus (más néven a második nagy gazdasági válság) bekövetkezéséig hátralévő idő jelentősen lerövidülhet.

​

Sokan talán már értették is, hogy akár már jövő év elejétől is elkezdődhet. Ez nem csak a gyengélkedő hazai tőzsdére vonatkozik, hanem a verhetetlen hazai ingatlanpiacra és az amerikai tőzsdére is.

​

Trump megválasztása előtt az amerikai tőzsde által elért csúcspont enyhe túlhevülést mutatott, de nem tartottam buboréknak. Ezért azt gondoltam, hogy az amerikai tőzsde hosszabb ideig fenntartja ezt a szintet és a „szükséges időt”.

Trump megválasztása után a piaci mutatók 3 napos alakulása azonban arra utal, hogy a piac „további emelkedéssel buborékba” akar jutni. Ez viszont azt jelenti, hogy az összeomlási ciklusba való bejutáshoz szükséges „játék” ideje majdnem lejárt.

​

Úgy tűnik, hogy a Fed a „hosszabb ideig magasabb kamatláb (higher for longer)” stratégiát elveti, és gyorsan be akar lépni a „játékba” a kialakult helyzet miatt. Korábban azt hittem, hogy az amerikai tőzsdét vezető tőkepiac nem fog azonnal összeomlani a Fed hosszú távú magas kamatláb politikája alatt, de úgy tűnik, hogy a Fed feladta a hosszú távú magas kamatláb politika fenntartását.

​

Ha ez a sejtésem igaz, akkor az elkövetkező egy-két hónapban, vagy akár néhány hónap plusz idő alatt is „irracionális túlhevülés” lesz látható az amerikai tőzsdén (nem Koreában vagy Európában), és néhány részvénynél robbanásszerű rövid távú emelkedés várható.

​

Ugyanez a folyamat várható a kriptopiacon is, amely március óta csendesen pihent. Már vasárnaptól kezdve a kisebb kriptovaluták is mozogni kezdtek, ami ezt a tendenciát erősíti.

​

És ha ez a jelenség bekövetkezik, sok magántőzsdei befektető erős "FOMO"-t (Fear Of Missing Out) fog érezni az amerikai tőzsde látványára. Egyesek talán később is beugranak majd.

A közelmúltban az amerikai gazdaság „puha leszállás” vagy „nincs leszállás” felé halad. Az amerikai gazdaság nagy részét fenntartó magánfogyasztás stabil, és a fogyasztást alátámasztó jövedelemszerzési helyzet is stabil. Vagy mégsem...?

​

Az alábbi diagramon a piros és kék vonal a Munkaügyi Minisztérium által közzétett havi nem mezőgazdasági foglalkoztatás alakulását mutatja. A nagyjából 20-30 éves havi foglalkoztatási trendet vizsgálva, a havi 200 000 fő alatti átlagos szint a recesszió közeledtét jelezte.

​

Az alábbi diagram mutatja, hogy július óta a 200 000 fő alatti szint tartósan fennáll. Amikor a júliusi foglalkoztatási adatokat közzétették augusztus elején, a recesszió aggodalma hirtelen felmerült, és a piac az en-carry likvidáció miatt ingadozott.

​

Azóta azonban a 200 000 fő alatti szint tartósan fennáll, de folyamatosan új magyarázatok jelennek meg, mint például: „egy egyszeri hurrikán miatt”, „a kikötői szakszervezet sztrájkja miatt”, vagy „a Boeing sztrájkja miatt”.

​

De ha kiderül, hogy ez nem egyszeri esemény volt? Ha kiderül, hogy „ezért döntött a Fed 50 bázisponttal történő kamatcsökkentésről szeptemberben és novemberben is?”

A piac jelenleg a „This time is different” (ezúttal más lesz) jelzővel és a „hurrikán miatt, stb.” magyarázatokkal próbálja meg magyarázni a helyzetet.

​

Az alábbi diagram az 1970-es évektől a koronavírus-járvány előtti időszakig terjedő időszakra vonatkozóan mutatja a Munkaügyi Minisztérium által közzétett munkanélküliségi ráta és a heti munkanélküli segély iránti kérelmek (új és folyamatban lévő) 4 hetes mozgóátlagát.

​

A múltbeli esetekben az volt a kulcskérdés, hogy „mikor kezd hirtelen emelkedni a munkanélküliségi ráta”. A múltban általában a legalacsonyabb pont után (a „sampanya törvény” szerint) azonnal emelkedett, ami recesszióba vezetett, de most a legalacsonyabb pont után megállt a növekedés.

​

Az alábbi múltbeli diagramok azt mutatják, hogy a munkanélküli segély kérelmek általában együtt mozognak a munkanélküliségi rátával, vagy néha megelőzik azt.

A fenti diagramon látható legalacsonyabb munkanélküliségi ráta 2000-ben 4% körül volt.

​

A koronavírus-járvány után elméletileg nulla volt a munkanélküliség. Az alábbiakban látható, hogy körülbelül 3,4%-ra csökkent. Majd 4,3%-ot ért el idén júliusban, ami rövid ideig megingatta a piacot a „sampanya törvény” miatt.

​

Azóta a 4,2% és 4,3% közötti szintet tartja, ami kissé szabályozottnak tűnik.

A folyamatos munkanélküli segély kérelmek a két hétnél hosszabb ideig munkanélküli segélyt igénylők számát jelentik, ami kumulatívabb fogalom, mint az új kérelmek száma. Az új kérelmet benyújtók közül azok, akik nem találnak gyorsan munkát, és hosszabb ideig munkanélküliek maradnak (közelebb kerülnek a hivatalos munkanélküliséghez), a folyamatos kérelmek közé tartoznak.

​

Ezért a diagramon az látható, hogy ha hirtelen megemelkedik az új munkanélküli segély kérelmek száma, akkor a folyamatos kérelmek száma is növekszik, majd fenntartja ezt a szintet, és egy kis késéssel a hivatalos munkanélküliségi ráta is növekszik.

​

Az elmúlt néhány hónapban a folyamatos munkanélküli segély kérelmek száma (kék) fokozatosan nő.

​

Ez a trend arra utal, hogy ha az új munkanélküli segély kérelmek száma (zöld) több héten keresztül jelentősen megemelkedik, akkor a folyamatos kérelmek és a munkanélküliek száma is növekedni fog.

​

És úgy érzem, hogy ha a munkanélküliségi ráta ismét meghaladja a 4,3%-ot, akkor nem stabilizálódik, hanem hirtelen megemelkedik.

​

Meg kell vizsgálnunk, hogy a Fed valóban csak a PCE inflációs ráta (az infláció mérőszáma) 2%-os csökkenését figyeli-e a folyamatos kamatcsökkentések során. (duális megbízatás)

A Samsung Electronics részvényárfolyama ma is jelentős csökkenést mutatott. Az alábbiakban a havi diagram látható.

​

Korábban már említettem, hogy a külföldi befektetők folyamatos eladása miatt a hosszú távú trendvonal egyértelműen megszakadt. Meg kell vizsgálnunk, hogy miért teszik ezt a külföldi befektetők.

​

Az év vége felé vagy az év elején meg kell vizsgálnunk a piaci helyzetet, de úgy gondolom, hogy „mostantól kezdve nem szabad többé veszíteni”. (Nem szabad olyan helyzetbe kerülni, hogy hosszú távú befektetésként beszélünk róla, miközben már veszteségben vagyunk.)

​

Ha nem vigyázunk, akkor a hosszú távú mélypontra kerülhetünk. Ezért fontos, hogy jól meghatározzuk a kritériumokat és óvatosan járjunk el. Ez vonatkozik az amerikai részvényekre, a koreai részvényekre és a szöuli lakásokra is. Ez csak egy személyes vélemény a jövőbeli piaci kockázatokra vonatkozóan, a döntés mindenkinél egyéni.

​

Úgy gondolom, hogy ez mind az amerikai részvényekre, a koreai részvényekre és a szöuli ingatlanpiacra vonatkozik. Ez csak egy személyes vélemény a jövőbeli piaci kockázatokkal kapcsolatban, a döntés mindenkinél egyéni.