- Néhány gondolat a rövid és középtávú piaci kilátásokról az amerikai elnökválasztás után [ft. Az amerikai tőzsde csúcsa talán kicsit később jön?]
- Elemzés az amerikai elnökválasztás utáni piaci kilátások változásairól. A cikk arról szól, hogy a Trump-győzelem után az amerikai tőzsde várakozáson felül emelkedett, és az inflációs aggályok csekélyek. A szerző felveti az amerikai tőzsde magasabb csúcs
A hétvégén feltöltött, közvetlenül előző bejegyzésemnél (lásd az alábbi linket) várakozáson felül sok "tetszik" jelzést kaptam a többi bejegyzéshez képest, ezért kicsit furcsálltam;
A címe: "Gondolatok a piaci kilátásokkal kapcsolatban az amerikai elnökválasztás utáni rövid és középtávú időszakra".. Miért?
Talán azok, akik korábban rendszeresen olvasták a blogomat, csak a cím egy részét látták, és azt hitték: "Változott a véleménye? Tehát korábban a nagy gazdasági világválságról beszélt, tehát az amerikai elnökválasztás után már pozitívan látja a tőzsdét?" És talán csak "tetszik"-et nyomtak anélkül, hogy olvasták volna a bejegyzést.
Persze, akik tényleg elolvasták, azok talán még sötétebbnek látják a helyzetet.
Donald Trumpot hivatalosan is megválasztották az Egyesült Államok 47. elnökévé. A hivatalba lépése jövő január 20-án lesz, átadva a stafétabotot Biden jelenlegi elnöknek.
A Fed 2022-től kezdve meredeken emelte az alapkamatlábat, ami széles értelemben véve azt jelenti, hogy már a 2020-as években megkezdődött a nagy gazdasági világválsághoz hasonló globális gazdasági válság hatása. Erről már többször is beszéltem.
A 22-től tartó Fed magas kamatláb politikája ("Higher for longer") miatt az Egyesült Államokban és a világ minden táján apró repedések keletkeztek a pénzügyi válság óta felhalmozódott hatalmas adósságban, de azt gondoltam, hogy az esetleges tőzsdei és ingatlanpiaci hosszan tartó esés, azaz a "játék lényege" megjelenéséig jelentős időbeli eltérés lesz.
Azt gondoltam, hogy egy ilyen történelmi helyzethez illő személynek több időre van szüksége a visszatéréshez, és 2022-ben a Nefcon-on könnyedén említettem Trump visszatérését. Mert nem volt senki, aki jobban megfelelt volna a nagy gazdasági világválsághoz hasonló esemény létrehozásához, mint Trump.
Először is, egy olyan személyre volt szükség, aki erősen felborítja a világkereskedelmi rendszert, és hivatalában a világkereskedelmi forgalmát a nagy gazdasági világválság idejére emlékeztető mértékben, felére csökkenti, és egy olyan politikusra, aki nem a washingtoni politikai elit tagja. Trump tökéletesen megfelelt ennek a leírásnak.
Ezért azt állítottam, hogy a nagy gazdasági világválsághoz hasonló válság "játékának lényege" nem a Biden-kormányzat, hanem a következő kormányzat (valószínűleg a Trump-kormányzat) idején fog kezdődni és majdnem teljesen kibontakozni.
De még a múlt hétig is úgy gondoltam, hogy még ha Trump-kormányzat is jön, az "igazi játék" csak az átadás-átvétel után kb. egy évvel később kezdődik majd... de az előző bejegyzés lényegében arról szólt, hogy "ez már az átadás-átvétel környékén is megtörténhet".
Viszont rövid távon az az állításom, hogy az amerikai tőzsde rövidesen eléri a csúcspontját, megváltozott arra, hogy jövő év elejéig még további erős árfolyam-emelkedés lehet.
Az amerikai tőzsdén rövid távon még egy kis "örömünnep" lehet, de a hosszú távú összeomlás jelei már jövő év elején elkezdődhetnek. Ezért hoztam fel újra Warren Buffett példáját, aki mostanában gyorsan növeli a készpénztartalékait.
Ez az amerikai tőzsde vonatkozásában érvényes, de ha a hazai ingatlanpiacot (lakásokat) nézzük, akkor lehet, hogy már beléptünk az összeomlás fázisába.
És hamarosan meg kell nézni, hogy mi lesz az amerikai államadósság-plafon kérdésével kapcsolatban, amelynek határideje január elején jár le. A demokrata és republikánus képviselők hamarosan tárgyalásokat kezdenek majd. Ha a demokrata és a republikánus párton belül a Trump elleni képviselők közösen megakadályozzák az adósságplafon emelését, az olyan helyzetet teremthet, mint a nagy gazdasági világválság idején létezett aranystandard.
Egyelőre a képviselőház eredményei még nem véglegesek, így még meg kell várni, hogy mi lesz. Ha a republikánusok is elnyerik a képviselőházat, akkor Trump hivatalba lépése előtt furcsa adósságplafon-tárgyalások kezdődhetnek.
Az amerikai képviselőház választásának szavazatszámlálása (jelenleg is folyamatban van)
És a múlt heti FOMC ülés meglepően nyugodtan telt el.
A várakozásoknak megfelelően 25 bp-s folyamatos kamatcsökkentést határoztak meg, de az előző 50 bp-s csökkentést követő nagy vágások indokaival kapcsolatos zajjal ellentétben ezúttal "egyhangú" volt a döntés, és senki sem kérdezte, hogy nem túl gyors-e a folyamatos csökkentés.
Az alábbi grafikon a foglalkoztatási adatok "Ideiglenes segédszolgáltatások" című tételének alakulását mutatja.
Eleinte én sem értettem ezt a szolgáltatási kifejezést, de kiderült, hogy az "ideiglenes munkaerő-kölcsönzés" szolgáltatásra utal, tehát Magyarországon a "külsős" munkavállalók számát mutatja az USA-ban.
A sárga vonal a külsős munkavállalók számának alakulását mutatja, a fekete vonal pedig a külsős munkavállalók arányát [%] az összes foglalkoztatott között.
A koronavírus-járvány után, amíg a pandémia tartott, otthon maradtak sokan, és a kisvállalkozásoknak nehézséget okozott az emberek közvetlen felvétele, ezért egy ideig sokan alkalmaztak külsős munkavállalókat, ami 22 év közepéig a külsős munkavállalók számának növekedéséhez vezetett, ami nem meglepő.
És ha a járvány előtt több külsős munkavállalót alkalmaztak, mint amennyit kellett volna, és a járvány után a cégek visszatértek a közvetlenül felvett alkalmazottakhoz (állandó, ideiglenes szerződésesek stb.), akkor a külsős munkavállalók száma a csúcs után csökkenni fog, ami nem meglepő.
De... a külsős munkavállalók abszolút száma, valamint az arányuk az összes foglalkoztatott között mostanában túl gyorsan csökken.
Ideiglenes munkaerő-kölcsönzés
De vajon ez azt jelenti, hogy a cégek 22-től kezdve sokkal inkább állandó alkalmazottakat vesznek fel? Ez nem tűnik valószínűnek. A rugalmas munkaerőpiacra törekvő Egyesült Államokban nem hallottam olyan javaslatról, amely törvényileg növelné az állandó alkalmazottak arányát...
Akik már dolgoztak cégeknél, tudják, hogy Magyarországon is a külsősök a legsebezhetőbbek. Utána a szerződésesek, aztán az állandó alkalmazottak következnek.
Ha a cég helyzete romlik, először a külsős, ideiglenes, gyakorlatilag külső erőforrásként kezelt munkavállalókat bocsátják el. Ez a tendencia mostanában egyre hangsúlyosabb, ezért csökken a külsős munkavállalók aránya az összes foglalkoztatott között.
Mit akarok ezzel a példával mondani? A piac jelenleg úgy fogadja el, hogy a mostani amerikai foglalkoztatási adatok romlása átmeneti gazdasági visszaesésnek köszönhető, amelyet viharok és sztrájkok okoznak. De a következő két-három hónapban kiderül, hogy ez igaz-e, vagy a viharok elterelték a figyelmet a valódi problémáról.
Fedwatch
A fenti képernyőkép szerint a Fedwatch kamatláb-valószínűségi táblázata szerint a piac 25 bp-s, háromszori kamatcsökkentést vár az év végéig és a jövő év végéig.
Ez nagyon eltér a korábbi piaci viselkedéstől, amikor az év végén nagy felhajtás volt, hogy "közel 5-ször is jelentősen csökkenhet a kamat" a következő évben. Most már a "puha leszállás" elmélete erősen jelen van a piacon.
A kamatcsökkentés mértékével és ütemével kapcsolatos spekulációk csökkentek...
De miért érzem úgy, hogy a Fedwatch kamatjövendölő piacának várakozásaival szemben a jövő évi tényleges kamatcsökkentés sokkal nagyobb lesz? Ez a kérdés a lényege annak, amit Mun Hong-chul, a DB Financial Investment vezetője állított az előző bejegyzés végén található videóban.
Hozzászólások0