- 가설 : Big Game
- (Topic) 왜 친구는 21년에 아파트 매수 계획을 철회했을까, 왜 22년 인플레이션 이슈의 홍수 속에서도 디플레 메커니즘에 계속 눈을 두고 있는가 : 중장기 대형 싸이클에 대한 가설 (Great reset)
AI által fordított szöveg.
A váratlanul felmerülő hosszú távú csúcspont elmélet, és miért jöhet nagy gazdasági világválság - 1
A bejegyzés durumis AI által generált összefoglalója
- Az Egyesült Államok hosszú távú tervet dolgozott ki Kína gazdasági felemelkedésének megakadályozására, és ennek részeként a magas kamatlábakkal gyengíteni akarja versenytársai gazdaságát.
- Ez egy olyan stratégia, amely a második nagy gazdasági világválság kockázatát is magában hordozza, és az Egyesült Államok ezzel akarja fenntartani a hegemóniáját.
- Az amerikai tőzsde hosszú távú trendjének elemzése azt mutatja, hogy a 2022 eleji csúcsot követően a növekedés leállt, ami a jövőbeli globális gazdasági világválság lehetőségére utal.
Az Egyesült Államok nem véletlenül szuperhatalom
A jelenlegi szuperhatalom, az Egyesült Államok számára a 2020-as évek rendkívül fontos időszakot jelentenek.
A 2020 előtti időszakban még úgy tűnt, hogy ha így folytatódik, akkor körülbelül tíz év múlva Kína megelőzi az Egyesült Államok gazdasági erejét, és ez a fordulópont a katonai, pénzügyi és egyéb hatalmi tényezők átszerveződéséhez vezethet.
Attól függően, hogy a 2020-as évek hogyan alakulnak, húsz-harminc év múlva Kína vagy más versenytárs veheti át a szuperhatalom szerepét, vagy az Egyesült Államok megerősítheti vezető pozícióját, és folytathatja a dollár alapú globális hegemóniáját.
Talán az amerikai helyzet tükröződéseként néhány évvel ezelőtt Ray Dalio, a Wall Street legendás alakja, a "Changing World Order" című dokumentumfilmjében finoman utalt erre a jövőbeli eseményekre.
De vajon egy szuperhatalom, mint az Egyesült Államok, amely tisztában van ezzel a helyzettel, egyszerűen csak "hagyja, hogy történjen, és majdcsak jól lesz" alapon reagálna?
Én úgy gondolom, hogy az Egyesült Államok egyáltalán nem ilyen könnyen kezelhető ország.
Bár nem biztos, hogy ez 100%-os sikert garantál, de egy szuperhatalom, mint az Egyesült Államok, valószínűleg kidolgozott egy hosszú távú tervet. Nemde?
Még akkor is, ha "mellékes, nagy károk" keletkeznek, ha van módszer arra, hogy a legfőbb versenytárs, Kína gazdasága egy ideig ne tudja utolérni az Egyesült Államokat….
Előre szólok, ez a "mellékes, nagy kár" a második globális gazdasági világválságra utal. És természetesen a vele együtt járó geopolitikai bizonytalanságra (háborúra) is…
Személyes gazdaságtörténeti megfigyeléseim és a tőkepiaci mutatók alapján úgy vélem, hogy az Egyesült Államok terve Kínával szemben már az 1990-es évek végén vagy a 2000-es évek elején elkezdődött. (Azaz, a tőkepiaci mutatókban látható egy nagy, következetes trend.)
És a felkészülés valószínűleg 2022-től kezdődött…?
Pénzügy (piac)? Valóság (reálgazdaság)? Melyik az első?
Reálgazdaság és pénzügyi piac, melyiknek van elsőbbsége?
A gazdasági hírekben gyakran halljuk ezt:
"A piac előre látja a gazdaság alakulását (előre vetíti), ezért így mozog."
A reálgazdaság a fő tényező, hozzáadódnak a váratlan változók, és a pénzügyi piac ezt előre jelezve reagál – másodlagos tényezőként.
De mi a helyzet az ellenkező esettel?
Előre megjósoljuk a reálgazdaság alakulását, és a piacot úgy irányítjuk, hogy a valóság minél jobban megfeleljen az előrejelzésnek. Lehetséges ez?
Én úgy gondolom, hogy különösen egy szuperhatalom, amely abszolút pénzügyi hatalommal rendelkezik, mint az Egyesült Államok, jelentős mértékben képes erre.
Ha hirtelen magasra emeljük a kamatlábat, és fenntartjuk azt a szintet, akkor nyilvánvaló, hogy az arra érzékeny országok (különösen azok, amelyek nagy ingatlanbuborékkal küzdenek) gazdasága veszélybe kerül.
Ha Kína gazdasága a jelentős ingatlanpiac-összeomlás miatt romlik, és a válságból a deviza gyengítése és a fokozott export révén próbál kilábalni, akkor ezt a kiskaput le kell zárni.
A finom blokád a "magas vámok" lesznek, míg a radikális blokád a "piacszétválasztás".
Az Egyesült Államok minden rendelkezésre álló eszközzel, beleértve a pénzügyi és egyéb politikai eszközöket, képes ezt a helyzetet előidézni. Úgy gondolom, ez teljesen lehetséges.
Ebből a szempontból a 2022-ben kezdődött, hosszabb ideig tartó magas kamatlábú (H4L: higher for longer) politika nem véletlenszerűen, az amerikai infláció változásai alapján zajlik, hanem "stratégiai és szándékos" politika.
Az Egyesült Államok gazdasága természetesen mellékhatásokat szenved, de a H4L-t addig fogják fenntartani, amíg a versenytárs országok, különösen Kína gazdasága nem szenved jelentős károkat, és amíg megfelelőnek nem ítélik meg a helyzetet.
Ehhez közben a tőkepiac jó is lehet, de lehetnek jelentős ingadozások is, de ez nem számít, a lényeg, hogy a gazdaság ne essen hivatalos recesszióba (legalábbis látszólag) egészen addig, amíg a cél el nem érhető.
Ennek az egyensúlyi állapotnak a fenntartása a legnehezebb feladat, de ez az Egyesült Államok ereje.
Ha a véletlen események megismétlődnek, meg kell kérdőjeleznünk, hogy valóban véletlenek-e
Régen egy egyszerű kérdés foglalkoztatott:
"Miért a külföldi befektetők nyernek mindig a hazai tőzsdén, ha hosszabb távra tekintünk?"
Ez a jelenség pusztán a külföldi befektetők pénzügyi erejének köszönhető, vagy kiváló elemző képességüknek? Vagy esetleg "előre tervezett és irányított eredményről" van szó?
Az elmúlt száz év gazdasági eseményeinek és a tőkepiaci mutatók (részvények, kötvények, árfolyamok) alakulásának vizsgálata során gyakran tapasztaltam, hogy a "technikailag igen érdekes helyeken" történtek események.
Olyan tőkepiaci mutatók alakultak ki, amelyeket nehéz véletlennek tekinteni, mintha előre jeleznék a valóságot.
Ezért érdemes elgondolkodni azon, hogy "ha a véletlen események megismétlődnek, vajon valóban csak véletlenek-e", és hogy vannak "olyan helyzetek, amelyek erős kétségeket vetnek fel".
Az alábbiakban bemutatom az amerikai tőzsde hosszú távú trendjének elemzésére szolgáló, általam készített havi grafikont. A mesterségesen létrehozott index a 22. év eleji csúcsot 1000 pontra állítja be a jobb áttekinthetőség érdekében.
A grafikonon két trendvonal látható.
Az egyik a 2010-es évektől tartó emelkedő trendvonal (fekete), a másik pedig a 1900-as évek elejétől tartó, nagyon hosszú távú trendvonal (piros).
A két vonal metszéspontja a 21. év vége körül van, ami igen érdekes pontnak tűnik.
De ez nem a lényeg.
A két trendvonal figyelmen kívül hagyásával, feltételezve, hogy nem láthatók, én a 1000 pont körüli szinten egy "vajon mi lesz?" gondolat kíséretében arra számítottam, hogy az amerikai tőzsde emelkedése itt megáll.
A későbbi, 23. év eleji elemzésben a Nafcon csatorna (ez egy fizetős Naver csatorna) tagjainak elmagyaráztam a "miért" kérdést és a hozzá kapcsolódó hosszú távú forgatókönyvet.
A nagyjából vázolt tartalom az alábbi cikkben található.
A fenti grafikonon felmerülő kérdés az, hogy "miért állt meg a két trendvonal találkozásánál", de ennél fontosabb az, hogy "miért állt meg pont ezen az indexszinten (vízszintes vonal)?"
És ez a 2020-as évek végéig tartó, általam várt "globális világválság" forgatókönyvhöz vezet.
A 22. év eleji amerikai tőzsdei csúcsot látva felmerült bennem a gondolat, hogy esetleg hirtelen lefelé fordulhat, de a 22. év vége és a 23. év eleje után arra a következtetésre jutottam, hogy "nem, ez hosszú távú lesz…", és megírtam a fenti Nafcon bejegyzést.
A repülőgép-anyahajóhoz hasonlóan a fordulat lassú, de ha egyszer elindul, villámgyorsan zuhan le…
A 2022-ben kezdődött felkészülési szakasz (irányváltás) a jelenlegi helyzet alapján a következő egy-két évig fog tartani, és a felkészülés befejezése után kezdődik a súlyos helyzet.
Példaként az alábbi grafikont már korábban is megmutattam.
- A terjedelem korlátozottsága miatt két részre osztottam…