Amerikai nagybankok eszközállomány-változásainak megfigyelése [Bankméret szerinti készpénz-kölcsön-kötvény]

Az amerikai bankok jelenlegi trendjeit vizsgáltuk meg röviden, a vagyontömeg alakulásának áttekintésével.

​

Az alábbiakban a 2015 óta eltelt időszakban a nagy és a kis bankok teljes eszközállományának alakulását mutatjuk be.

​

Az amerikai banki statisztikák gyakran a 100 legnagyobb bankra és a többi bankra bontva vannak, így a nagy (large, kék) és kis (small, piros) bankok közötti megkülönböztetés valószínűleg a 100 legnagyobb bankhoz tartozás alapján történt.

​

Mindkét kategóriában a teljes eszközállomány 2020-ban, a koronavírus-járvány után, 2021-ig jelentősen megnőtt, majd enyhe növekedést mutatott. A nagy bankok esetében 2022-ben enyhe csökkenés volt tapasztalható, majd a közelmúltban ismét enyhén emelkedett, elérve a korábbi csúcsot. A kis bankok esetében folyamatos, enyhe növekedés figyelhető meg.

​

A kis bankok teljes eszközállományának grafikonján 2023 elején látható éles kilengés az SVB csődjével kezdődött rövid távú regionális banki válságnak köszönhető.

A következő ábra azt mutatja be, hogy a különböző méretű bankok mennyi készpénzt (tartalék, cash) tartanak.

​

A zöld vonal a Federal Reserve (Fed) számláján szereplő bankjegyek teljes tartalékának alakulását mutatja. Mivel a teljes összeget tekintve a nagy bankok dominálnak, a kék és a zöld vonal majdnem megegyezik.

​

A koronavírus-járvány utáni időszakban, 2021 közepéig a kiterjedt mennyiségi lazítás (QE) miatt hatalmas mennyiségű készpénz áramlott be a bankrendszerbe, majd 2022-től a Fed mennyiségi szigorítási politikája miatt a tartalékok fokozatosan csökkentek mind a nagy, mind a kis bankoknál.

​

A 2023 eleji regionális banki válság előtt és után a nagy és kis bankok trendje elkezdett eltérni egymástól.

​

A nagy bankok grafikonja nagyrészt a New York-i JP Morgan, BoA és Citigroup stb. vezető mega bankok mozgását tükrözi.

A következő ábra a banki eszközök legnagyobb részét kitevő hitelek (loans and leases) alakulását mutatja, valamint a 10-éves amerikai államkötvény hozamgörbét (sárga vonal).

​

A koronavírus-járvány után a nagy és kis bankok hitelezési tevékenysége eltérést mutat. A nagy bankoknál a járvány után a hitelek gyorsan megnőttek, majd egy év múlva visszatértek a korábbi szintre, ami arra utal, hogy a járvány idején ideiglenesen nyújtott hitelek jelentős részét behajtották. A kis bankoknál a járvány utáni hitelrobbanás tartósabbnak bizonyult. A koronavírus utáni nagy volumenű hitelek jellege tehát eltért egymástól.

​

Figyelemre méltó, hogy a kis bankoknál a 2023 eleji regionális banki válság utáni enyhe hitelcsökkenés kivételével a hitelezés továbbra is enyhén, de folyamatosan növekszik, míg a nagy bankoknál a hitelek növekedése 2022 vége, 2023 eleje óta gyakorlatilag leállt.

​

A csökkenő hitelkeresletnek köszönhetően? Vagy van kereslet, de csak a kétes hitelképességű kérelmezők jelentkeznek, ezért szigorítják a hitelbírálatot? Vagy esetleg szabályozási okok állnak a háttérben?

A következő ábra a bankok által birtokolt államkötvények állományának alakulását mutatja. Ez magában foglalja az MBS-t is, tehát a legmagasabb hitelminősítésű kötvények állományának alakulásaként tekinthető.

​

A nagy bankok 2022 elejétől, amikor a Fed gyorsan emelte a kamatlábakat, 2023 végéig folyamatosan csökkentették az államkötvény-állományukat.

​

A közelmúltban, az elmúlt egy-két hónapban, a növekedés lelassult, de 2023 vége óta ismét folyamatosan növelik az államkötvény-állományt. Lehet, hogy úgy gondolják, hogy a piaci kamatláb nem fog tovább emelkedni a 2023 végi szintről?

A következő ábra az egyéb befektetési értékpapírok (other securities) állományának alakulását mutatja.

​

Valószínűleg az államkötvényeken és MBS-en kívüli, alacsonyabb hitelminősítésű kötvényeket sorolja ide. Láttunk itt is MBS-t, de a fenti MBS-ek a Fannie Mae és Freddie Mac állami jelzáloghitel-társaságoktól származnak, míg ezek a magáncégektől származnak, ezért vannak külön listázva.

​

Mindenesetre a jellemző az, hogy mind a nagy, mind a kis bankok 2023-tól csökkentik az egyéb értékpapírok állományát. Tekintettel arra, hogy a teljes eszközállomány enyhén növekszik, az arányuk még inkább csökken.

​

A nagy bankokra koncentrálva látható, hogy az elmúlt közel két évben a legmagasabb hitelminősítésű államkötvények és MBS állományát növelték, miközben az alacsonyabb minőségű kötvények állományát csökkentették.

Az alábbi ábra a bankok méret szerinti külső finanszírozásának alakulását mutatja. Az alul lévő két vonal a Fed által a bankoknak nyújtott BTFP és DW (újrahitelezési ablak) hiteleinek alakulását mutatja.

​

A jövő márciusban lejáró BTFP hitelek jelentős részét már visszafizették, és a nulla felé tart. Nyilvánvaló, hogy ezek nagy része kis bankoktól származik.

​

A nagy bankok azonban a kis bankoktól eltérően az elmúlt másfél évben folyamatosan növelték a külső finanszírozásukat. Egyszerűen csak azért, mert a mennyiségi szigorítás még mindig folyamatban van, és biztonsági okokból tartalékolnak? Vagy más okok is közrejátszanak?

​

A többi ábrával összevetve látható, hogy a nagy bankok külső forrásokból is növelik az államkötvény-állományukat, miközben csökkentik az alacsonyabb kockázatú egyéb kötvényeket. Ez a trend legalább másfél, de akár közel két éve is tart, ami figyelemre méltó.

​

Valószínűleg a legnagyobb vagyonnal rendelkező mega bankok viselkedése tükröződik a nagy bankok trendjében. Vajon mi alapján döntenek így?