Az amerikai havi munkanélküliek alakulása és a heti munkanélküli segélykérelmek számának összehasonlítása 2/2. rész

(1. rész folytatása...)

A munkanélküli segély kérelmével kapcsolatos adatok közül az előzőekben az "új kérelmek számát" vizsgáltuk, de van egy másik adat, a "(2 hétnél hosszabb) folyamatos kérelmek száma", amelyet a hivatalos munkanélküliséghez közelebbinek tekinthetünk. Ez az összes munkanélküli segély kérelem közül csak azokat a kérelmeket tartalmazza, amelyeket nem egy alkalommal, újonnan nyújtottak be.

​

Minél hosszabb ideig, 2 hétnél több ideig folyamatosan igénylik a munkanélküli segélyt, annál nagyobb a valószínűsége, hogy nem csak átmenetileg, hanem potenciális munkanélküliként maradnak. Az a tény, hogy a folyamatos kérelmet 2 hétre határozták meg, arra utal, hogy az Egyesült Államokban viszonylag magas a szolgáltatási szektor aránya, és sok olyan ember van, aki csak egy hétig igényel munkanélküli segélyt, majd a következő héten már új állást talál.

​

Ahogy az alábbi diagram is mutatja, ezt az amerikai gazdasági struktúra sajátosságaként kell értelmeznünk, ahol a szolgáltatási szektor (Service-providing) aránya magas az összes foglalkoztatottban (total nonfarm). Az amerikai munkahelyek összlétszámában a szolgáltatások aránya folyamatosan nőtt, és a globális pénzügyi válság után a 86%-os körüli csúcspontra stabilizálódott.

​

Ezért az Egyesült Államok olyan megoldásokat keres, mint a reshore-olás (visszahozatali) vagy a félvezető-törvény (Chip Act), hogy nyomást gyakoroljon más országok vállalataira, hogy amerikai gyárakban hozzanak létre munkahelyeket a gyártószektorban... És ha megnézzük az alábbi grafikont, feltűnő, hogy "kivéve a koronavírus-járványt, a recessziós időszakokban a szolgáltató szektor aránya folyamatosan nőtt".

Az alábbi angol nyelvű szöveg fordítása az Egyesült Államokban használt különböző "munkanélküliségi definíciókat" mutatja be. A hivatalos statisztikákban használt munkanélküliségi definíciót U-3-nak nevezik. Az U-1-től az U-6-ig a munkanélküliek definíciójába egyre több kategória kerül bele. Az U-1-ben azonban felfigyelhetünk arra, hogy az időbeli definícióban "15 hetet" említenek a munkanélküliség tekintetében. A munkanélküli segély iránti kérelmek száma, mely meghaladja a 2 hetet, és közeledik a 15 hét hosszúságához, jelzi a jövőbeni hivatalos munkanélküliségi ráta emelkedését.

​

. . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .

6 állami foglalkoztatási mutató, az Egyesült Államokbeli adatokkal megegyező mérési módszerrel

Az alábbiakban bemutatjuk a 6 állami foglalkoztatási mutatót, melyek az Egyesült Államokban közzétett foglalkoztatási adatokkal megegyező definíciókon alapulnak.

U-1: 15 hétnél hosszabb ideig munkanélküliek aránya: Az összes civil munkaerő (gazdaságilag aktív népesség) arányában azoknak a száma, akik 15 hétnél hosszabb ideig munkanélküliek.

U-2: Munkahelyüket elveszített vagy ideiglenes munkaszerződésük lejárt személyek aránya: Az összes civil munkaerő arányában azoknak a száma, akik elveszítették munkahelyüket, vagy lejárt az ideiglenes munkaszerződésük.

U-3: Összes munkanélküliek aránya: Az összes civil munkaerő arányában az összes munkanélküli számának aránya, ezt a mutatót használják hivatalos munkanélküliségi rátának.

U-4: Összes munkanélküliek és a gazdaságilag inaktívak közül a lehangolt munkakeresők aránya: Az összes civil munkaerő és a lehangolt munkakeresők összlétszámához viszonyítva az összes munkanélküli és a lehangolt munkakeresők összlétszámának aránya.

U-5: Összes munkanélküliek, lehangolt munkakeresők és a perifériás munkaerő aránya: Az összes civil munkaerő és a perifériás munkaerő összlétszámához viszonyítva az összes munkanélküli, lehangolt munkakereső és a perifériás munkaerő összlétszámának aránya.

U-6: Összes munkanélküliek, teljes perifériás munkaerő és a gazdasági okokból részmunkaidőben dolgozók aránya: Az összes civil munkaerő és a teljes perifériás munkaerő összlétszámához viszonyítva az összes munkanélküli, teljes perifériás munkaerő és a gazdasági okokból részmunkaidőben dolgozók összlétszámának aránya.

. . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .

​

Most pedig a havi munkanélküliek számát és a 2 hétnél hosszabb "folyamatos kérelmek számát" hasonlítjuk össze. Az alábbi grafikon a havi munkanélküliek számát és a folyamatos kérelmek számát hasonlítja össze a koronavírus-járvány előtti időszakban.

​

A folyamatos kérelmek száma ugyanazt a heti gyakoriságú adatot mutatja, de az új kérelmek számához képest a grafikon kevésbé hullámzó, simább lefolyású. Ez azt jelenti, hogy meglepően sok esetben csak egy hétre nyújtanak be kérelmet, míg a 2 hétnél hosszabb folyamatos kérelmek azt jelentik, hogy hosszabb ideig, 2 hétnél hosszabb ideig igénylik a munkanélküli segélyt.

Az alábbi grafikonon a folyamatos kérelmek számához hozzáadtuk a 4 hetes mozgóátlagot (sárga vonal). Mivel csak kis eltérés van, a hosszú távú grafikonon a legszélesebb vonalként jelenik meg a 4 hetes mozgóátlag, amely takarja a heti folyamatos kérelmek vonalát.

A fenti ábrán a 4 hetes mozgóátlag (sárga vonal) teljesen eltakarja a heti adatokat (vékony vörös vonal), de ha közelebbről megnézzük az alábbi részletet, láthatjuk, hogy a vonalak egymástól függetlenül, kismértékű eltéréssel mozognak.

Az alábbi grafikon a koronavírus-járvány előtti teljes időszakra vonatkozóan ábrázolja a havi munkanélküliek számát, a heti új kérelmek számát és a heti folyamatos kérelmek számát.

​

A tendenciák nagyjából megegyeznek, néhány apró eltéréstől eltekintve. Úgy tűnik, mindegyik adat hasonló képet mutat. Bár a heti gyakorisággal közzétett munkanélküli segély kérelmek száma gyakrabban elérhető adat, a havi gyakoriságú hivatalos munkanélküliek számának és a munkanélküliségi ráta adatainak vizsgálata is elegendő lehet.

​

A recessziós időszakok kezdetén azonban a havi munkanélküliek számához képest a folyamatos kérelmek száma bizonyos időszakokban kissé gyorsabban, míg az új kérelmek száma pedig egyes esetekben még gyorsabban emelkedhet.

Ez ritkán fordul elő, de ha valaki gyorsabb trendet szeretne látni, a havi hivatalos munkanélküliségi adatok mellett a heti munkanélküli segély kérelmek számát is érdemes figyelembe venni.

Az alábbi grafikon a fenti grafikon 2022. januárjától 2024. októberéig tartó, koronavírus-járvány utáni időszakra kiterjedő változata.

​

A fekete pontozott vonallal jelölt havi munkanélküliek adatai az idén fokozatosan emelkedtek, majd július-augusztusban jelentősen megnőttek, de ezt a hurrikán okozta ideiglenes jelenségként értékelik, így jelenleg a riasztási szint alacsony.

​

Azonban a múlt heti, 260 000-et meghaladó új kérelmek száma, amelyet az alábbi grafikonon láthatunk, hirtelen meghaladta az előző trendet. Bár a következő héten 240 000-re csökkent, a munkanélküli segély iránti kérelmek száma, amely gyakran kissé megelőzi a hivatalos havi munkanélküliségi adatokat, ismét jelentősen megnőtt, ami felveti a kérdést: "Lehetséges, hogy a hivatalos munkanélküliségi ráta is később emelkedni fog? "

​

A júliusi-augusztusi munkanélküliségi ráta és a "Sham törvénye" miatt a piac már átélt egy sokkot, így egyelőre csak egy heti ugrásnak tekinthető a munkanélküli segély kérelmek számának hirtelen emelkedése. Úgy tűnik, hogy az amerikai kormányzat politikája arra irányul, hogy ezt a növekedést elkerülje, például az immigráció szabályozása révén...?