- 월가서 금리 우려 증폭…골드만 "10년물 4.3%, 증시 트리거선"
- 미국 채권 금리가 꿈틀하며 상승세를 보이는 가운데 월가에서도 우려의 목소리가 나오고 있다.22일(현지시간) 연합인포맥스(화면번호 7219)에 따르면 이날 미국 10년물 채권 금리는 장 중 한때 4.2%를 돌파했다. 10년물 금리가 4.2%를 웃돈 것은 지난 7월 말 이후 처음이다.미국 연방준비제도(Fed·연준)의 금리 인하 속도가 다른 주요국 중앙은행들보다 느려질 수 있다는 전망이 힘을 얻으면서 채권 금리가 올라가고 있다.시장에서는 채권 금리가 현 수준에서 더 상승할 것이라는 전망이 제기됐다.온라인 경제언론 제로헷지(zerohed
Az amerikai tőzsde tegnap a Nasdaq technológiai részvényei élén meglehetősen lefelé ment, és a mai hazai tőzsde is a Samsung Electronics és mások meredek esése miatt folytatta az általános esést.
Ebben a tegnapi amerikai tőzsdei kereskedés során említett Goldman Sachs befektetési levél állt a középpontban.
A Trump elnök újraválasztásával kapcsolatos aggodalmak a jövőbeni államkötvény-kibocsátás gyors növekedése és a magas vámkulcsok miatt, valamint az adócsökkentési törekvések miatt az Egyesült Államokban a hosszú lejáratú állampapírok élén a piaci kamatlábak gyors emelkedési rallija zajlott, ami tegnap hatással volt az amerikai tőzsdére.
A Goldman Sachs levelében azt említette, hogy a múltbeli kutatási eredmények azt mutatják, hogy a 10 éves állampapír rövid távú, a 2*szórásnál nagyobb ingadozása negatívan befolyásolja a tőzsdét. Azt állították, hogy a 4,2%-ra emelkedett 10 éves állampapír-hozam jelenlegi helyzetben, ha meghaladja a 4,3%-ot, az a tőzsde megrendítésének kiváltó oka lehet.
Az alábbi 10 éves állampapír napi grafikonon látható, hogy a Goldman által említett tőzsdei kiváltó határ, a 4,3% szinte elérhető távolságban van. Ma a Tesla eredménybejelentése utáni meredek emelkedés hangulata a Nasdaq-jövőbeni ügyletekre is átterjedt, ezért a kamatlábak a tegnap estihez képest enyhén csökkentek.
És ha a 4,3%-ot átlépi, akkor személy szerint egy érzékenyebb vonalként tekintek a 4,5%-os vonalra, ami közvetlenül a következő lépés lehet, így a 4,3%-os vonal fontos szerepet játszik előjátékként.
A hosszú lejáratú állampapírok élén a piaci kamatlábak közelmúltbeli folyamatos emelkedése miatt olyan dolgok jutnak eszembe, amelyeket már láttunk. Ez a múlt év elején, március környékén történt SVB csődjével kapcsolatos amerikai kis- és középvállalati bankok.
Akkor a Fed által végrehajtott kvantitatív szigorítás miatt a bankok általános tartalék szintje csökkent, és hirtelen felmerült a kis- és középvállalati bankok által birtokolt hosszú lejáratú kötvények ("államkötvények") "nem realizált veszteségeinek" aggodalma.
A pletykák szerint sok regionális bank nagy arányban birtokol hosszú lejáratú államkötvényeket a teljes eszközállományában, ami miatt több regionális bankban egymás után betétesek bankfutása történt, és az SVB Financial és más regionális bankok pillanatok alatt csődbe jutottak. A következő hír arról számol be, hogy a vihar elmúltával a regionális bankok kötvényállománya jelentősen csökkent, így enyhült a feszültség.
- SVB파산 부른 美은행 ‘채권 미실현손실’...위기 후 축소돼
- 미국 실리콘밸리은행(SVB) 사태의 후폭풍이 이어지면서 당초 이번 위기의 배경으로 꼽힌 은행권의 채권 미실현손실 문제도 축소되고 있는 것으로 나타났다. 일간 월스트리트저널(WSJ)은 18일(현지시간) 급격한 금리 인
A regionális bankok sorozatos csődjét követően, amelyet a hosszú lejáratú államkötvények nem realizált veszteségei okoztak, a múlt év második felében, amikor a piaci kamatlábak emelkedtek, a nagy bankokról is érkeztek hírek a jelentős nem realizált veszteségekről.
Az év első felében a BoA (Bank of America) és más nagyon nagy bankok nem realizált veszteségeiről is érkeztek hírek. Azonban az, hogy a bankok eszközként államkötvényeket tartanak, természetes dolog, ezért nem maga az a fontos, hogy mennyit tartanak, hanem az, hogy egy adott időszakban, amikor a piaci kamatlábak gyorsan vagy túlzottan emelkednek, túl nagy arányban tartják-e őket.
Az alábbi grafikon az amerikai bankok méret szerinti (nagy/kis) teljes eszközállományának arányát mutatja, amely államkötvényekből, vállalati kötvényekből és MBS-ből álló értékpapírokból áll.
A kék a nagy bankokat, a piros a kis (regionális) bankokat, a sárga vonal pedig összehasonlításként a 10 éves állampapír-hozam alakulását mutatja.
A kis bankokat tekintve látható, hogy a koronavírus-járvány utáni időszakban, mielőtt a Fed megemelte volna a kamatlábat és a piaci kamatlábakat, 2021-ben szerencsétlenül? drámaian megnövelték az értékpapírok arányát az eszközeikben. A koronavírus-járvány utáni Fed által végzett korlátlan kvantitatív lazítás miatt hirtelen megnövekedett készpénzt (tartalékot) nem akarták tétlenül hagyni, ezért nagyrészt hosszú lejáratú kötvényekbe fektették. Ebből fakadt a múlt évbeli események sorozata.
A 2023-as év eleji regionális bankválság után a kis bankok drámaian csökkentették az értékpapírok arányát. Tekintve, hogy a 10 éves állampapír-hozam ekkor nem csökkent jelentősen, valószínűleg veszteség árán adták el a jelentős részét.
Mindenesetre a kis bankok az értékpapír-állományukat a koronavírus-járvány előtti szintre csökkentették a stabilitás érdekében, még ha ez veszteséggel is járt. A nagy bankok már a regionális bankválság előtti kamatemelkedés során is folyamatosan csökkentették az arányát, így az nem volt túl magas.
Jelenleg, a közelmúltbeli kamatcsökkentés hatására a nagy és kis bankok egyaránt kissé növelték az értékpapír-arányt a korábbiakhoz képest, de az még mindig jóval alacsonyabb, mint a 2022-es év elején.
A bankméret szerinti államkötvények és egyéb értékpapírok aránya és a 10 éves államkötvény-hozam alakulása
A következő grafikon a bankok méret szerinti készpénz (tartalék) eszközök arányának alakulását mutatja.
Természetesen az értékpapír-arány változásának hatására fordított irányban alakul. Itt feltűnő, hogy az elmúlt néhány hónapban a kis bankok készpénzaránya fokozatosan nőtt, míg a nagy bankoké fokozatosan csökkent.
A bankméret szerinti készpénzarány és a 10 éves államkötvény-hozam alakulása
Ha megnézzük a Fed adósságkötelezettségének alakulását, az év eleje óta a bankok teljes tartaléka általánosságban lassan csökken a kvantitatív szigorítás hatására.
Ez a teljes tartalék alakulása azt mutatja, hogy a nagy és kis bankok egyaránt általánosságban lassan csökkennek, ami nem különösebben figyelemre méltó, de az, hogy a nagy és kis bankok trendje ellentétes, az igen figyelemreméltó.
A Fed nettó likviditása és adósságkönyvelési trendjei: Nettó likviditás (fekete), Tartalékkészlet (zöld), TGA (piros), RRP (kék)
Az alábbi grafikon a bankok méret szerinti külső hitel felvételének alakulását, valamint annak egy részét, a regionális bankok számára a Fed által nyújtott BTFP program mértékét és az újrábontási ablak (DW) által nyújtott hitelek mértékét mutatja.
Az újrábontási ablakot a bankok még mindig vonakodnak használni, így a mérete csekély, a BTFP pedig az év eleje óta fokozatosan csökken. Márciusban lejár a később meghosszabbított hitelek is, így a bankok, ha nincs szükségük további készpénzre, és nem érzik magukat bizonytalannak, visszafizetik a hiteleket.
A kis bankokat nézve nem látszik semmi szokatlan vagy negatív trend. A regionális bankválság előtt és után gyorsan megnövekedett külső hitelezés, amint az alább látható, fokozatosan csökken, és amint fentebb láttuk, a teljes eszközökhöz képest a készpénz aránya növekszik. Mivel a regionális bankválság óta több mint egy év telt el, úgy tűnik, a betétesek bizonytalansága csökkent, a betétek növekednek, a külső hitelek csökkennek...
De kíváncsi vagyok, hogy a nagy bankok mit csinálnak. A készpénzarányuk csökken, az értékpapír-arányuk pedig mostanában nő... Ha csak ezt nézzük, akkor azt gondolhatjuk, hogy egyszerűen készpénz helyett értékpapírokat vásárolnak, ami nem tűnik különlegesnek.
A bankméret szerinti külső finanszírozás mértéke és a BTFP, valamint az újraelárazási ablak (DW) kölcsönök alakulása
Azonban a regionális bankválság óta megnövekedett külső hitelezést a kis bankokhoz hasonlóan nem látszik, hogy azonnal visszafizetnék. Lehet, hogy a korábban felvett hitel olcsóbb, a jelenlegi államkötvény-hozam magasabb, vagy azt várják, hogy hamarosan emelkedni fog, ezért a hitelkeret is várakozó állásban van...
Mindenesetre a bankok jelenlegi készpénzarányát tekintve, rövid távon nem tűnik úgy, hogy a nagy vagy kis bankok számára jelentős probléma lenne. A bankrendszerben felmerülő problémák csak jövő év közepétől jelentkezhetnek...
Hozzászólások0