Jó jel, ha a hazai tőzsde év végi ralinak indul – de vajon csak ennyiről szól? 2025-ös globális világválság lehetséges kezdete [2/2]

(Az alábbi 1. részből indulva a 2. részre osztva)

Az alábbi diagram a GDP-hez viszonyított szövetségi kormányzati kiadások arányát (lila vonal) mutatja a 2000-es évek elejétől napjainkig.

​

A globális pénzügyi válság utáni 2010-es években az erős deflációs nyomás miatt folyamatosan magasabb kiadási arányt tartottak fenn, mint a válság előtt, és a 2022 utáni, a koronavírus utáni időszakban is magasabb kiadási arányt tartottak fenn, mint a 2010-es évek közepétől a végéig tartó deflációs nyomás idején.

​

Úgy vélem, hogy ez a magas kiadási arány a magas kamatlábak ellenére is az egyik fő oka annak, hogy az amerikai gazdaság nem hűl le könnyen, és egyidejűleg a fennmaradó infláció sem csökken könnyen.

​

Trump és Musk esetleg úgy gondolták, hogy a piac aggodalmától eltérően, amely a hatalomátvétel kezdeti szakaszában a nagymértékű államkötvény-kibocsátást jósolta, "kiegyensúlyozott költségvetéssel" csökkentik a kiadási arányt a Biden-kormányhoz képest, hogy először az inflációt kezeljék... Ez az elképzelésük lehet.

A probléma azonban az, hogy bár a gazdaság erősnek tűnik, a részletes gazdasági adatok, például a foglalkoztatás, azt mutatják, hogy egy kis lassulás esetén is recesszió fenyegethet.

​

Legalábbis Trump elnökségének kezdetén az infláció kezelésére tett kísérlet egyidejűleg recesszióba sodorhatja a gazdaságot is. Ez a legnagyobb aggodalom, és a jelenlegi trendek ezt valószínűsítik.

​

Az eredeti szándék az lehetett, hogy a hatalomátvétel kezdetén rövid recesszióba taszítják a gazdaságot az infláció leküzdésére, majd ezt Biden kormányának hibájának tulajdonítják, és fokozatosan újra fellendítik a gazdaságot. Azonban előfordulhat, hogy a tartósan magas kamatlábak miatt rejtett amerikai gazdasági problémák váratlanul nagyok, és a tervezett "recesszió utáni újraindítás" forgatókönyv nem működik, és újabb recesszióba (kettős merülés) kerülhetünk.

​

Ha a rövid recesszióba való taszítás kísérlete megbukik, és kettős merülés következik be, az az amerikai gazdaságban nagy gazdasági válsághoz vezethet...

​

Most térjünk vissza a hazai tőzsde piacára...

​

Az alábbiakban a Samsung Electronics hosszú távú havi gyertya diagramját láthatjuk. A külföldi befektetők hatalmas eladási hulláma a szeptember eleje óta tartó folyamatos eladások miatt megbontja a hosszú távú trendet.

​

Bár ez egyszerűen csak a részvényárfolyam alakulásának tűnhet, ha egy ilyen vezető részvény vagy index ilyen utat jár be, a múltbeli tapasztalatok alapján ez jelentős előrejelző jel lehet.

A KOSPI havi index diagramján is látható, hogy a jelenlegi helyzetben a hosszú távú trendvonalat kissé elhagyta.

A KOSDAQ index is hasonlóképpen mozog, mint a KOSPI index. Mivel a KOSDAQ index története viszonylag rövid, a trend itt talán még egyértelműbb. A trend: "hosszú távú trend elhagyása".

​

A KOSDAQ havi index diagramján még egy érdekes dolgot is megfigyelhetünk. Fekete kiemelővel rajzoltam egy kissé lefelé haladó csatornát.

​

Az amerikai tőzsdéről korábban azt mondtam, hogy a "nagy gazdasági válság főjátékának kezdete előtti csúcsponton egy nagy hosszú távú doboz alakult ki".

​

A hazai tőzsde is hasonlóképpen viselkedik. De míg az Egyesült Államokban ez egy oldalirányú vagy enyhén felfelé haladó nagy doboz, a gyengébb hazai tőzsde 2021 közepe óta egy enyhén lefelé haladó dobozban mozog.

​

Trump megválasztása előtt azt vártam, hogy az év végéig, vagy az év elejéig eléri a csatorna alját. A KOSPI is hasonlóképpen mozog.

​

A Samsung Electronics, a KOSPI és a KOSDAQ napi gyertya diagramjain látható rövid távú emelkedés után azonban nagyobb valószínűséggel folytatódhat a növekedés.

​

Gondoljuk át újra.

​

"Ha itt rövid távú emelkedés következik be, és nem éri el a csatorna alját, és az év végéig, vagy az év elejéig tartó emelkedési tendencia alakul ki, az jó dolog?" Ez egy technikai szempontból feltett kérdés.

Mi lenne, ha középen megállna, és erőt gyűjtene, hogy néhány hónappal később elhagyja a közép távú csatornát?

​

Nincs egyértelmű válasz, ezért érdemes elgondolkodni a további lehetőségeken. A jelenlegi trendek azonban arra késztetnek, hogy azt mondjam: "a nagy gazdasági válság főjátéka előbb kezdődött".

​

Ezért, ha a hazai vagy az amerikai tőzsdén a rövid távú emelkedési tendencia az év végéig vagy az azt követő időszakig tart, majd lelassul, akkor a főjáték elkezdődhet, és ez sokkal óvatosabb megközelítést igényel, mint a 2021 közepe óta tartó időszakban.

​

A hazai tőzsde, különösen az ingatlanpiac esetében is hasonló a helyzet. Bár úgy tűnik, hogy medvepiac van, a valódi medvepiac még nem kezdődött el. Egyszerűen csak egy lefelé haladó dobozban van, amelyet a jövőbeli export és belföldi kereslettel kapcsolatos aggodalmak okoznak.

​

Különösen az amerikai gazdasági adatok azt mutatják, hogy egyre több jel utal arra, hogy "jövőre nem az infláció, hanem a defláció lesz a probléma". Ezt azonban a brókercégek valószínűleg átmeneti korrekcióként fogják beállítani, és továbbra is ösztönözni fogják a magánszemélyeket a vásárlásra.

​

Rövid távon, ha a hazai tőzsde emelkedési periódusa után hirtelen megváltozik a piaci hangulat, akkor a hazai befektetők felkészültek-e erre? Ez egy hosszú távú perspektívából feltett kérdés.

​

Hosszú távú befektetőknek, legyen szó részvényekről vagy ingatlanokról, most már nem szabad veszíteniük. A részvénybefektetőknek, legyen szó hazai vagy amerikai tőzsdéről, "meg kell határozniuk a veszteségstopot", és ennek megfelelően kell reagálniuk a piacra.

​

Egyszerűen fogalmazva: meg kell gondolni, hogy "miért ugrál fel-alá az árfolyam, és miért halmoz fel ilyen gyorsan és hatalmas mennyiségű készpénzt a Berkshire Hathaway Warren Buffett vezetésével?".